Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vonzásban

Tőled nem várok többet Istenem.

Adni szeretnék,

Viszonozni mindent,

Megállás nélkül, szüntelen.

 

Mert nem lehet szereteted válasz nélkül,

És nem lehet semmi sem természetes.

Mi tudjuk ketten, hogy mi volt az Ára.

Közelebb hajoltál hozzám, hogy jobban szeress.

 

Meg akartál érteni, tudni akartál mindent rólam.

Csalódásodban mégsem hagytál magamra.

Ha egyedül maradtál, miattam történt.

Vártad, mikor kereslek újra, egy pillanatra.

 

Találkozásunkban,

Semmi sem volt természetes.

Tudni akartam,

Miért szeretnéd, hogy közelemben lehess.

 

Tudni akartam és látni,

Szeretetednek minden jelét.

Teljességét befogadnom sem könnyű,

De szeretném viszonozni, legalább a felét.